Kedves Mili!Köszönöm szépen ezt a gyönyörű, egy európai léleknek szokatlanul egzotikus mesét. Kicsit "arangos" érzetem volt, de attól kevésbé sötét, sokkal melegebb mese emberekről, istenekről, segítőkről, védőkről. Ismét láthattam valamit, ami bizonyítja a koreai néphit gazagságát, az istenségek burjánzóan összetett, színes világát, amiből egyesek nem átallnak kilépni és bekeveredni az emberi világba, ahogyan ezt a Goblinban és a többi mesében láthattuk.
Nagyon-nagyon tetsziik, élveztem minden pillanatát, bár azt hiszem nálam Dzsom Dol kikelése az óriási sárkánytojásból, s a biológusként újjászületett apja rendszertani félresorolása "laposféregként", mindent vitt
Imádom a meséket, időnként újraolvasom a kedvenceimet: A hét menyasszony, A Paramisák ivadékai, A repülő bajó, A halhatatlan Kukul stb. A két tündéri teremtmény gyermekei sem véletlenül születtek annak, amik: a lány tigrisnek (Ny), a fiú kék sárkánynak (K), mint az égtájak védői...
Köszönöm szépen még1x
Kíváncsian várom, hogyan tudják megmenteni a barátot az eltűnéstől, s hogyan "jut végül mindenkinek boldog sors". Érdekes ahogy a nyugati "kárhozat" eltűnésként, szertefoszlásként jelenik meg koreai köntösben, s kicsit bekavar a buddhizmusnak, hiszen ott éppen a Nirvánába kerülés jelenti a révbe jutást, az örök körforgásból, a Szamszarából való kiszakadást, a vágyaktól, az újjászületésektől való megszabadulást jelenti...
Minden nép meséje egy pszichológiai tanulmány is egyben, mégha mai is, mindegyik egy sajátos közös kulturális készletből fakad, szóval érdemes megnézni, mert sokat tanulhat belőle az ember, arról nem beszélve, hogy gyógyhatású, mert megújítja, megerősíti az ember lelkét, akkor is, ha a koreai kevert hitvilágban gyökerező meséről van szó. A dolog nag,on jól és ugyanúgy működik!
Ajánlom minden gyermeklelkűnek és a felnőttebbeknek is gyógyírként, csak engedjétek, hogy elnyeljen benneteket ez a csodavilág!
/ nagyon szívesen. 
