Ezoritu Fansub

virag1 írta:Kedves Rita !

Köszi a filmet olyan igazi koreai film volt ez jutott eszembe mintha a (KKK-ban ) lettem volna filmezés közben.
Ami igazán mindig megfog az általuk készitett filmekben, az érzelmek ilyen finom sokszinű ábrázolása.
Tényleg érdekes volt, hogy ilyen rövid beszélgetésből mennyi mintent le lehet szűrni.
Nekem a sorrendem 3,2,4,1.
Köszönet ujra.

Kedves Virág!

Egyetértek veled! Szerintem is igazi koreai hangulatú film volt. Én is szeretem az árnyalásokat.
Itt is tetszett, hogy nekünk kellett a puzzle darabkákból összerakosgatni a négy sztorit. Mindegyik
történet elején jóleső izgalommal vártam, hogy mi fog a beszélgetésekből kisülni. Jó volt nagyon.

Köszi a sorrendedet! Mindannyiunknak hasonló a véleményünk. Örülök neki!

Nagyon szívesen! Szép napot kívánok!

Kedves Rita!
Köszönöm a filmet, minden eddig leírt véleménnyel egyetértek.
Elgondolkodtató volt, tetszett a belőle áradó nyugalom, a képi ábrázolások, az ablakon legördülő esőcseppek, de különösen az egyszerű virágocska a pohárban.
Az én sorrendem 3,2,4,1.

Köszönöm a fáradságos munkádat, a feliratokat!

Anyecska írta:Kedves Rita!
Köszönöm a filmet, minden eddig leírt véleménnyel egyetértek.
Elgondolkodtató volt, tetszett a belőle áradó nyugalom, a képi ábrázolások, az ablakon legördülő esőcseppek, de különösen az egyszerű virágocska a pohárban.
Az én sorrendem 3,2,4,1.

Kedves Anyecska! Nagyon szívesen a filmet! Én is azt mondom, hogy egyetértek.
Egyszerű volt a film, és egyszerű módon tudtak nagyszerű hangulatot teremteni.
Amíg nem lehetett embereket látni és nem szólaltak meg, addig akár egy francia
kávézó is lehetett volna a helyszín. Ezt az érzetet a zene is felerősítette bennem.
Egy ilyen egyszerűségben erősen tudtak hatni a szavak.

Mojzsita írta:Köszönöm a fáradságos munkádat, a feliratokat!

Mindent nagyon szívesen!

Nagyon szépen köszönöm.

Nagyon szívesen!

Szia Rita!
Köszönöm szépen ezt a sajátos hangulatú művészfilmet. Szeretem a lassan csordogáló történeteket, a csendes, szűk szavú dialógokat, amikor a háttérzaj is beszédes. Az emberi történetek körül vesznek minket, de ritkán halljuk meg őket, viszont finom csomagolás után, egy kis visszafogottság, egy kis elfojtottság ábrázolása után az 1xű, hétköznapi esetek is mélységet nyernek...lelassulunk, oda tudunk figyelni.
A tetszési sorrendem: 2,4,3,1. Az elsőben a férfikarakter kiütötte a biztosítékot nálam. Egyetlen nőtársamnak sem kívánom, hogy bármikor ekkorát kelljen csalódnia a másik nem egy képviselőjében. De tényleg
S érdekes módon a második kis történet feszélyezettsége milyen szépen fordult át optimista reménykedésbe. Még én is éreztem a lány gyomrában repkedő lepkéket a végére.
Köszönöm szépen, teljesen sikerült kikapcsolnom a hétköznapi taposó malomból.

Szia Ir-csi! Te is tudod, annyiszor írtam már, hogy nagyon szeretem a jól megalkotott
rövidfilmeket. Tömörségük és töménységük miatt nagyot tudnak szólni, oda tudnak hatni.
Engem ez a négy 15-20 perces epizód, négy rövidfilmre emlékeztetett. Ráadásul négy nagyon
klassz rövidfilmre.

Érdekes, hogy szinte csak a nők maradtak meg az emlékezetemben, mint briliáns színészek,
pedig az utazó srác is nagyon jól hozta a rábízott figurát, és az utolsóban a hezitáló férfin is
éreztem, milyen nehezen hozza meg a végső döntést.

Nagyon szívesen!

Mára terveztem be ennek a filmnek a megnézését, remélem nem jön közbe semmi....

Na megnézve, igaz onlinen, mert nem tudom hova tettem a letöltést. nálam a sorrend 3 2 1 4
a négyes tetszett , legkevésbé sőt egyáltalán nem tetszett..jó hogy a srácnak volt esze nemet mondani..., a legmegrendítőbb talán a 3-as, az első pedig olyan számító, és kicsit hazug.. de mindennek ellenére ez egy görbe tükör volt! Köszönöm a feltöltést, és a fordítást!

Kedves Rita!

1, 2, 4, 3

... ez az én sorrendem, mivel az elsőnek nagyon hétköznapi "íze" volt - teljesen visszaadta azt a helyzetet, amikor az önértékelési zavarral küzdő "átlag" ember találkozik egy hírességgel, akihez még "köze" is volt. Nem is szólva erről a celebekkel foglalkozó pletykás világról - bár mindig is történelmi hagyomány volt, amióta újságírás is van, hogy kutakodjanak az ismert emberek magánéletében -, ami Koreába fokozottan van jelen.

A második boldog befejezése aranyos volt, a negyedikben idegesített a hősnő és az, ahogy a házassághoz hozzáállt... nos utolsónak is kell lennie, ezért a harmadik végzett itt.
Tetszett ez a lassúság és a virágmotívum is - köszönöm a munkát!

Szia Kata! Nagyon örülök, hogy sort tudtál rá keríteni. Ilyen sorrend még nem is volt!
A tiédet is el tudom fogadni, azzal a változtatással, hogy nálam az első mindenféleképpen
az utolsó helyen áll.

További szép napot kívánok!

Kedves Blackfield! Neked aztán nagyon egyedi a sorrended! De természetesen ez is lehet, miért ne.

Nem hittem volna, hogy a négy szám majdnem összes variációját kimerítjük, de ugyanakkor azt is
nagyon érdekes volt olvasni, hogy ki miért értékelte úgy négy történetet, ahogy.

Nagyon szívesen a fordítást! További szép napot!

Csak hogy lehűtsem egy kicsit magunkat:

Kedves Rita! Megnéztem,elgondolkodtató kis szösszenetek,mégis sorsokat mutatnak be az asztalnál ülőkről.Nekem a második történet tetszett a legjobban,de nem mondhatok rosszat a többiről sem.Köszönet érte.Üdv.Nagyi

Szia Rita!

A sorrendem 2,3,4,1
Le is ellenőriztem, hogy egyedül gondolom-e igy, de nem

Az elsőnél tudtam azonnal, hogy nem az lesz a befutó. Miért is találkoztak egyáltalán? Valószinűleg valami érzelem lehetett még a multból, bár nem is ennek nevezném, talán az emlékének.
A lány fellengzős, a fiú pedig tele gátlásokkal. Igazából ki se derült mit szerettek volna elérni ezzel a találkozással. Az sem lett volna véletlen, hogy a srác munkatársai ott voltak? Nagyon úgy tünt. Az autogram kérők már kicsit sok volt a jóból, bár a srác megoldotta a helyzetet. Ez került a legvégére.
A 2.-nál és 3.-nál gondolkodtam.
A srác aranyossága a végén a 2. javára döntött. Nagyon kedvesen oldotta meg, hogy felmenjen a lány hozzá. Semmi tolakodás nem volt benne, de azért burkoltan ott volt, hogy folytatni szeretné amit elkezdtek. Tetszett a megoldás, a beszélgetés is.
A 3.-nál az elején mikor rájöttem miről is folyik az eszmecsere, hát a véleményem magamban az meg is volt róla. Itt kellett a szemem törölgetni. Meghatóan zárult. Az idős nő a lányát láthatta benne, akinél elmulasztotta a nagy napot.
Az utolsó jelenetnél volt érzelem, nem is volt vontatott, unalmas a beszélgetés, de nem vetekedett az első két helyért. Le a kalappal a srác előtt, hogy nem engedett a csábitásnak. Mit is ért volna el vele? A végeredményen úgy sem változtat, csak sajog tovább a szive még évekig.

Rövid és velős történet volt, köszönöm Rita a forditást, Nellinek pedig az online módot. Most is lusta voltam és igy néztem.

Magdimama írta:Kedves Rita! Megnéztem,elgondolkodtató kis szösszenetek,mégis sorsokat mutatnak be az asztalnál ülőkről.Nekem a második történet tetszett a legjobban,de nem mondhatok rosszat a többiről sem.Köszönet érte.Üdv.Nagyi

Kedves Nagyi! Bocsánat, de a tanév vége és a ballagás (nyolcadikos of. vagyok) közbeszólt.
Nem tudtam annyit itt lenni, mint szerettem volna, de most már végre van időm válaszolni.

Az én ranglistám is a kettessel kezdődött, akkor részben egy húron pendülünk! De mivel én
sem mondhatok rosszat a többiről sem, ezért máris teljesen egy hullámhosszra kerültünk!

Nagyon örülök, hogy megnézted a filmet! Egyetértek abban is veled, hogy 15-20 percben is
nagyon sokat el tudnak mondani a rátermett filmesek. Ezért kedvelem a rövidfilmeket.

Szia Ági! Azt hiszem, te vagy a harmadik, akinek ugyanez a sorrendje! Mindennel egyetértettem,
amit írtál, már csak pár dolgot írnék, ami eddig bennem maradt, de a te hsz.-od felszínre hozott.

Az első olyan szörnyű, nyögvenyelős beszélgetés volt. A nőt nagyon sajnáltam, a helyében felálltam
volna, és vissza sem nézve elrohantam volna. Az pasas abból él a munkahelyén, hogy valamikor
együtt járt a sztár színésznővel. Mivel nem nagyon akarták neki elhinni, igyekezett bizonyítékot
szerezni. A kollégák úgy kerültek oda, hogy a közös fotót azonnal elküldte nekik helymegjelöléssel.
Azok meg odamentek megnézni. A gyomrom is felfordult attól a pacáktól. Pár nap múlva újra a
szemem elé került a Little Forestben. Ő volt a főszereplő lány pasija.

A 2.-ban a lány és a fiú is cuki volt! Amikor a fiú megijedt, hogy a lány elmegy, és előállt az ajándékaival,
a lány is elkezdett ragyogni. Tudtam, hogy sínen vannak.

Olvastam, hogy Koreában nagyon adnak arra, hogy mekkora a rokonság. Azzal nevetségessé teszik
magukat, ha nem tudnak annyi vendéget felmutatni, mint a másik fél. Ezért lehet bérelni barátokat,
rokonokat, szülőket, nagyszülőket. Emlékszem a Bad Family c. koreai sorimban is ezzel foglalkozott
a levitézlett gengszter. Nem értem mondjuk, hogy mire jó az, ha egy álanya van ott a szertartáson?
Egyszer csak kiderül, hogy nincs is neki, mert már évekkel ezelőtt meghalt. Vagy még hirtelen az is
eszembe jutott most, hogy talán meg is maradnak egymásnak.

A 4.-nél azt kívánom a srácnak, hogy gyorsan felejtse ez azt a lányt. Jobbat érdemel.

Mindent nagyon szívesen!

Szia Rita! Végre megtudtam nézni a filmet, érdekes volt. Maga a gondolat is az,hogy mesél az asztal. A legjobban a 2. történet tetszett. (drukkoltam is nekik) Utána a 3.4.1. Az első történetben a férfi olyan idétlen volt.
Köszönöm, hogy lefordítottad!
Ma megnézem a többit is, majd írok!

Szia Marika! Ahogy Kata írta fentebb, ha az ő konyha asztala beszélni tudna...! És ha most az én
íróasztalom, ami tele van bizonyítvánnyal... sőt, ha a bizonyítványok beszélni tudnának...!

A negyedik vagy, akinek ilyen sorrendben tetszettek a beszélgetések, ez azt is jelenti, hogy ez a
sorrend a győztes.

Az a férfi nemcsak idétlen, hanem tapintatlan durung pletykafészek volt. Majom!

Nagyon szívesen a fordítást! Örülök, hogy sikerült megnézned!