Ezoritu Fansub

Köszönöm a fordításodat!!

Kedves Rita!
Köszönöm a filmet és a feliratot!

Szia Rita! Nagyon köszönöm a filmet és a fordítást. Végig nagyon közel éreztem a szívemhez az egyszerűségét, a szépségét. Azt hiszem aki egyszer érezte a föld illatát, a szelet és a napot, nem felejti el. Gyerekkoromból jönnek elő ezek az emlékek. Az mindig lenyűgöz, hogy milyen egyszerűen, gyorsan készítenek el egy-egy ételt, felhasználva szinte mindent amit a természet ád.

Ez egy csodaszép életigenlő film volt. Nagyon tetszett, ahogy Gabóci írta, aki egyszer dolgozott földdel, vagy olyan környezetben élt, az nem felejti el ennek a szépségét, ahogy a természet maga gondoskodik az emberről, csak meg kell becsülni, és vigyázni rá! Aki figyelmesen nézi, az is észrevehette, az egyszerűsége mellett ezt a szívmelengető helyzeteket, még annak ellenére is, hogy bizony a falusi életnek is megvan a maga nehézsége, időnként keménysége. Tetszett ahogy az anya mennyire talpraesettre nevelte a lányát, hiszen valóban, a városból mindig vissza lehet menni a vidéki környezetbe, de fordítva már sokkal nehezebb.

biztos hogy még meg fogom nézni mert a maga egyszerűségével, tisztaságával szinte elvarázsolt. Köszönöm hogy láthattam. Bár le van töltve, most mégis onlinen néztem meg. Köszönöm a feltöltést is Nellinek! Jó éjszakát mindenkinek!

Kedves Rita!
Nagyon szépen köszönöm a film a fordítását.Nálunk hol dörög,hol esik,hol fúj.A legjobb ilyenkor egy ilyen filmet nézni.További szép napot kívánok.

eleva írta:Köszönöm a filmajánlást és a fordítást
eleva

Mindkettőt nagyon szívesen!

ququcs írta:Szia Rita, végre gépnél. Telcsin olvastam, hogy letölthető ez a film...ahogy hazaértem már lent is van. Köszönöm szépen a fordítást és a linkeket!!

Szia Éva! Nagyon szívesen! Már biztosan meg is nézted, remélem, tetszett!

Guszta volt ez a szudzsebi (kézzel szaggatott tészta-leves):

Mojzsita írta:Köszönöm a fordításodat!!

Nagyon szívesen!

erkad95 írta:Kedves Rita!
Köszönöm a filmet és a feliratot!

Kedves Erika! Mindent nagyon szívesen!

Gabóci5 írta:Szia Rita! Nagyon köszönöm a filmet és a fordítást. Végig nagyon közel éreztem a szívemhez az egyszerűségét, a szépségét. Azt hiszem aki egyszer érezte a föld illatát, a szelet és a napot, nem felejti el. Gyerekkoromból jönnek elő ezek az emlékek. Az mindig lenyűgöz, hogy milyen egyszerűen, gyorsan készítenek el egy-egy ételt, felhasználva szinte mindent amit a természet ád.

Szia Gabi! Mindennel egyetértek, amit leírtál! Még mindig hosszabb ideig éltem városon,
mint falun (31év város, 25 év falu), de a kiköltözésünk első percétől azt érzem, hogy itt
falun van a helyem. Bár most már sokkal könnyebb lenne újra városon élnem, nem visz rá
a lélek, hogy beköltözzek. Talán, ha nyugdíjas leszek.
Sokat fogok utazgatni Anglia és Magyarország között, célszerűbb lenne.

Míg műveltem a kertet, addig egész nyáron onnan főztem, csak a húst kellett megvennem.
Imádtam reggel a vajlinggal kimenni, és teleszedni mindenféle friss finomsággal. Ma már
nem érdemes magamért kertészkednem. Érdekes, hogy Hye-won mennyi mindent, és mekkora
mennyiségben termelt magának.

Csábosak voltak az aszalódó datolyaszilvák:

Kata58 írta:Ez egy csodaszép életigenlő film volt. Nagyon tetszett, ahogy Gabóci írta, aki egyszer dolgozott földdel, vagy olyan környezetben élt, az nem felejti el ennek a szépségét, ahogy a természet maga gondoskodik az emberről, csak meg kell becsülni, és vigyázni rá! Aki figyelmesen nézi, az is észrevehette, az egyszerűsége mellett ezt a szívmelengető helyzeteket, még annak ellenére is, hogy bizony a falusi életnek is megvan a maga nehézsége, időnként keménysége. Tetszett ahogy az anya mennyire talpraesettre nevelte a lányát, hiszen valóban, a városból mindig vissza lehet menni a vidéki környezetbe, de fordítva már sokkal nehezebb.

biztos hogy még meg fogom nézni mert a maga egyszerűségével, tisztaságával szinte elvarázsolt. Köszönöm hogy láthattam. Bár le van töltve, most mégis onlinen néztem meg. Köszönöm a feltöltést is Nellinek! Jó éjszakát mindenkinek!

Szia Kata! Sajnálom, hogy elveszítjük mindazt a tudást, amit mégy vidéki nagyanyáink az
anyatejjel szívtak magukba. Ők még tudták, hogy "fűben, fában orvosság van", és begyűjtötték,
amit a természet ingyen, és bőkezűen osztogatott nekik. Nekünk is osztogatja, de mi már nem
tudunk élni a lehetőséggel. Nagyon-nagy kár érte. Sokat veszítünk vele. Például ki gondolta volna,
hogy a páfrányok hajtása ehető? Kinek jutna eszébe leszedni, és megszárítani?

Nelli nevében is nagyon szívesen!

Fivo:

cicus írta:Szia Rita!
Aranyos kis film volt és a srác meg is fogalmazta,miért
jó közel élni a természethez,mert nincs hazugság és csalás,
igaz a munka fárasztó de nincs annyi idegeskedés.Hát azt
hiszem erre mindnyájunknak lenne mesélnivalója a saját
életéből.Eszembe jutott,hogy nekünk is volt egy hatalmas
szelídgesztenye fánk amikor zalában éltünk és nagyon
élveztük a gesztenye szüretet,jöttek a barátaink családostól
és ugyanúgy tapostuk ki a szúrós burkából,mint a filmben a
lány.Utána parázson sütöttünk és mustot ittunk hozzá.
Egész télen volt gesztenyepüré lefagyasztva.Finom lehet
a befőtt is amit Koreában készítenek belőle.
Azért az alkohol és lerészegedés itt sem maradhatott el
Jó éjszakát Mindenkinek

Szia Cicus! Én még csak mutatóban láttam szelíd gesztenyefát. Az itteni talaj nem jó neki,
mint ahogy a mandulának sem. Apukámnak két mandulafája is volt, az az egy-két termés
sem maradt meg rajta, ami a virágzás után megmutatkozott. De tudok róla, hogy szelid
gesztenyével is próbálkoztak itt a faluban, de az sem hozott soha termést.

Must és sült gesztenye! Igazi őszi csemegék! Érzem az illatokat! Hozzám a cseresznyét
jönnek szedni. Hatalmas fám van (kettő volt, egy kiment tavaly) két kilót ha megeszünk
róla, a többit vihetik az ismerősök. Nem is kell szólniuk, csak bejönnek a hátsó kapunk,
és szedhetik.

Igazad van! A nagy élvezetben nem is figyeltem fel rá (na, meg hozzá is vagyunk szokva),
hogy nem maradt ki a lerészegedés.

Vaskica06 írta:Kedves Rita!
Nagyon szépen köszönöm a film a fordítását.Nálunk hol dörög,hol esik,hol fúj.A legjobb ilyenkor egy ilyen filmet nézni.További szép napot kívánok.

Szia Ica! nagyon szívesen!

Nálunk ugyanez a helyzet, csak a nagy dörgés után általában nem esik, vagy csak
keveset. Pedig kéne. Nagy szárazság van.

Köszönet a filmért. Tetszett hogy a vidéki élet természetességét mutatta be.

Sokan akik vidéken nőttek fel a virusba (városba) vágynak. Itt még nálunk valamivel elviselhetőbb de koreában Soulban 10 millióan élnek ott sokkal nehezebb. Egy koreai tanárnő aki már 15 éve itt él magyarországon azt mondta, hogy itt sokkal jobb mert ha kimegy az utcára nincs annyi ember mint nálunk. ( Dél Korea nem sokkal nagyobb mint magyarország és ott 50 millióan élnek)
Amig néztem a sok -sok étel elkészitésénél az jutott eszembe nem is kell menni koreai főző tanfolyamra mert itt tényleg nagyrésze erről szólt .

Bár voltak furcsaságok benne mikor a lány megérkezik kimegy a földre és fagyott kelkáposztát csinál hát.......annak igy már nem igazán jó az ize,
Ahogy más is irta azért a részegség és a viccesnek tűnő de kissé durva verekedés kimaradhatott volna.
A másik álltalában koreai filmek, sorozatok sajátossága, Állandóan kérdésekkel bonbázzák másikat de nem hagyják hogy megválaszolja. Anya elhagyja gyermekét. Nem nézünk szembe a problámákkal elfutunk előle, nem beszéljük ki nem tisztázzuk. ( Főszereplőnk egy év múlva hivja fel a barátját??????? hát.............) Dehát ilyenek ugy néz ki.

Köszönöm szépen.

Szia Virág! Nagyon szívesen az élményt!

Az első mondatodról az jutott eszembe, hogy amikor 37 éve városiként falura kerültem dolgozni,
nem hittem volna, hogy 10-15 év múlva, a városi kollégák mind falura költöznek, a falusiak, meg
be a városba. Olyan érdekes, de tényleg így van.

A többivel is egyetértek. Számomra egyáltalán nem elfogadható, hogy egy anya szó nélkül eltűnjön
egyetlen lánya életéből. Miért nem lehetett egy felnőtt gyermekkel megbeszélni, hogy egy ideig
gondoskodjon magáról, ő meg elmegy megvalósítani magát. Miért nem tarthatták a kapcsolatot?

Amikor mindkét lány belerúgott a földön ülő fiúba, akkor arra gondoltam, hogy én ilyet elképzelni
sem tudok. Elfogadom, hogy náluk ez természetes, de nem bírom nézni, ha ilyenekkel van tele
egy sorozat. Még jó, hogy itt nem volt sok ilyen.

Darinka írta:Köszönöm szépen.

Nagyon szívesen!

Szia Rita!
A most megtekintett filmadagból ez talált be nálam a leginkább. Belebújtam, mint egy meleg kabátba, mélyet szippantottam a friss levegőből, megcsodáltam a zöld mélységét, az ételek illatát, ízét. Élveztem a barátok társaságát és még a szívben nyíló új szerelem virágát is...
Mindent és mindezt úgy, mint ahogy itthon is teszem, ahogy tehetem. A természet, a magány tanít. Segít, hogy minél közelebb kerüljünk magunkhoz, hogy megláthassuk az élet igazi értelmét. A boldogság mindig pillanatok, érzetek egyedi keveréke. Általában az élet legapróbb dolgaihoz és egy másik emberhez kötődnek... Bölcs volt, aki írta, aki forgatta ezt a filmet...
Nagyon-nagyon köszönöm

Szia Ir-csi! Egyetértek azzal, amit írtál. Mintha egy mozi- és egy dokumentumfilm keveréke lett volna
az egész. Akár a főzős, akár a természet ember számára nyújtott kincsei, akár a zöldséges-gyümölcsös
részét nézem, mindet külön-külön is nagyon szeretem, hát még így egyben! Plusz hozzátették ezt a három
kedves fiatalembert és a barátságukat... elnézném, elfordítgatnám évekig.

Nagyon-nagyon szívesen!

Nemcsak Eun-sook, én sem ittam még csepegtetett kávét:

Szia Rita!

Sokadjára fogtam hozzá, de nem az érdektelenség miatt, hanem mert még mindig rámtör a fáradság és elnyomott éjszaka az álom, ahogy néztem.
Ma végre láb felpóckolva, és néztem és néztem és gondolkodtam közben. Ahogy vége lett a reakcióm az volt, hogy naaa neee mááár....
Biztos van, aki vontatottnak találta, vagy netán feladta mert nem fogta meg, de én nagyon szerettem.
Minden egyes szálról lehetne beszélni, nem is tudom melyiket emelném ki.
Nyitva hagyták a végét, de a nyitott ajtó, a fiú felemelt keze, ahogy távozott, a kutyus, minden benne volt.
Sok érdekeset láttam benne. Pl. a fakéreg lereszelése az ételre, gyümölcs aszalás, rizsfelkötés vihar után. gesztenyebefőtt készités, hagyma elvetése - áttelepitése és még sok mást.
Én azt hittem azt a gesztenyét nem lehet használni semmire....

Nagyon köszönöm Rita a forditást, Nellynek meg a feltöltést online, mert bizony most lusta voltam és úgy néztem.

Szia Ági! Igen, lassú folyású volt, és tulajdonképpen nem sok minden történt benne, és mégis
én is nagyon sokáig tudtam volna még nézni. Egyszerű történet volt, de amely műben jelen van
a természet, az semmiképpen nem lehet unalmas, legalábbis számomra soha. Ha meg még
főznek is benne, és kedves emberi kapcsolatokat is láthatunk, akkor már csakis jó lehet.

Az a gesztenye szelíd gesztenye volt, nem?

Mindent nagyon szívesen! Örülök, hogy tetszett a film!

Kedves Rita!
Megnéztük a filmet,remek volt.Én még néztem volna tovább.Kedves,aranyos fiatal színészek,milyen őszinte volt a játékuk.Egymásra figyelő emberek,ahol hangulatos közösségben lehet élni.Megértem,hogy nem tudtak a városban megszokni.Én sem véletlenül költöztem vissza Tiszaugra,mikor nyugdíjas lettem Soha nem tudtam megszokni a panelt,bár azt sem akartam,hogy a gyerekek innen startoljanak.A filmről még. Párom csak azzal nem volt kibékülve,hogy semmi húsétek nem volt. Még egyszer köszönöm a fordítást! Nagyi
Vihar,áramszünet,sőt internet kimaradás nálunk is volt bőven.Remélem már elvonul másfelé.

Szia Nagyi! Bocsánat a késői válaszért, de így az utolsó tanítási napokra bőven kijut a feladatokból,
ráadásul nyolcadik osztályom van, aki ballagni fog, szóval... sok a munka.

Nagyon örülök, hogy nektek is tetszett a film, és hogy ismét bevontad a párodat! Egyetértek a te
véleményeddel is. Ritkán látni ilyet, hogy egy vidéki fiatal a városból visszamegy faluba. A srác is
azért tehette meg, hogy a biztos állását otthagyta, mert volt hová visszavonulnia. Ettől függetlenül
jól tette. Sok stressztől kímélte meg magát, hogy nem hallgatja tovább a főnöke megalázó, sértegető
mondatait.

Nagyi! Szólj a párodnak, hogy az a film, amit délután fogok kitenni, egy jó nagy marha steakkel
kezdődik (komolyan)! Fergeteges vígjáték lesz! Pont jól fog jönni lefekvés előtt!

Szép napot kívánok!