Mivel kérdeztél a koreai írásról és mivel megtaláltam egy régebbi szerkesztést Kínáról, utóbbit a tajcsi edzőmnek csináltam. Ő a kungfu és a tajcsi miatt többször járt Kínában, pár szót és kifejezést tud. Amikor beszéltünk arról, hogy a "közép" jele Kínát is jelöli, azt mondta, hogy az egy hang, már nem emlékszem, melyik hangot mondta. Ezért készítettem neki egy kis összeállítást.
Itt van, a mostani kiegészítésemmel.
Spoiler: mutasd
中國
A fenti ábra Kína nevének etimológiáját ábrázolja.
口에워 戈창 一땅 口백성
창(戈)을 들고 나라 안의 백성(口)과 땅(一)을 에워(口) 지키는 무습입니다.
Az a forma, amikor a bekerített országon belüli lándzsát tartó védi a népet és a földet.
Mi az angol China nevet vettük át, ami a Csin-dinasztia nevéből ered.
E dinasztia alapítója, Csin Si-huang („a rizskezdet császára”) volt Kína első császára. Nevének középső szótagja kezdetet, a huang pedig császárt jelent.
A Csin-dinasztia nevét, amely Kína nemzetközi nevét is adta, eszerint úgy lehet magyarra fordítani: Rizs, esetleg előkelőbben Rizsföldy.
Maguk a kínaiak azonban sose nevezték Csinnek országukat.
Kínai neve Zsong, amit egy igen egyszerű írásjeggyel írnak le; ha látta már az olvasó kínai árucikkeken, megjegyezhette arról, hogy olyan, mint a görög fi, csak szögletes (中).
Ez egy függőleges vonal, amely a körbezárás jelét vágja ketté, s a közepet, a középsőt jelenti.
Teljesebb nevén Zsongkuo, azaz Középső Birodalom. Kuo országot jelent, a bekerített és a régió jeléből áll össze; a régió pedig a nép és a föld jele egy alabárd alatt, tanúsítva, hogy régió az, amit fegyveres emberek őriznek.
Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár /MEK/ Íráskalauz
Dél-Koreában az önmagában megjelenő 中 hándzsá jelentheti Kínát is. Egyébként a 중-nak közép, között, közé jelentése van, illetve, hogy valami aktuálisan zajlik (valami közben vagyunk).
中 „중국과의 무역도 불공정했다”는 트럼프 발언에.
Kína, „A Kínával folytatott kereskedelem tisztességtelen volt.” – mondta Trump.
Forrás: Yonhap News Agency 2017-11-05.
A kínai nyelv tipológiailag a monoszillabikus, izoláló és tonális nyelvek közé tartozik, ami azt jelenti, hogy a szavak alapvetően egy szótagból állnak (még akkor is, ha léteznek összetett, látszatra több szótagú szavak is), nem létezik benne ragozás, mindenféle nyelvtani funkciót ellátó képzést partikulákkal alkot, továbbá minden egyes szótag rendelkezik egy tónussal, azaz zenei hangsúllyal.
A kínai nyelv monoszillabikus, vagyis egyszótagú. Ez azt jelenti, hogy a nyelv legkisebb jelentéssel bíró nyelvi egységei (azaz morfémái) a szótagok. Vagyis, a kínai nyelv alapvetően szótagokból áll, amely szótagok már önmagukban is jelentenek valamit.
Forrás: Wikipedia
Mivel kérdezted, hogyan tanítják a koreai írást, pár szó erről.
A koreai nyelv hangjelölő, éppúgy, mint pl. a magyar, és ábécéje van, ami 28 hangból, magán- és mássalhangzókból áll. Mindez köszönhető Szedzsong királynak, akinek igaza volt abban, hogy a betűket az értelmes ember egy délelőtt meg tudja tanulni. Ez azt jelenti, hogy az írást el tudja olvasni, de a kiejtésnek ugyanúgy szabályai vannak, mint bármelyik nyelvnek, és persze az elolvasás nem jelenti azt, hogy érteni is tudja, aki nem tanulta meg a nyelvet.
A nyelvet nem ismerő azért látja az írást a keleti nyelvek szóképeihez hasonlónak, mert a betűket szótagokba rendezi a nyelv, egy szótagnak el kell férnie egy négyzetformában, általában maximálisan 3 betűt tartalmazva, néha négyet.
Az iskolásokat, de más nyelvtanulókat is négyzethálós lapokon tanítják, ez olyasmi, mint a mi számtanfüzeteink, csak nagyobbak a kockák.
Példa: ide tettem az elején szereplő „lándzsát tartó” koreai szavak négy szótagját.
창을 들고
3hang, 3 hang, szóköz, 3 hang, 2 hang
A fenti ábra Kína nevének etimológiáját ábrázolja.
口에워 戈창 一땅 口백성
창(戈)을 들고 나라 안의 백성(口)과 땅(一)을 에워(口) 지키는 무습입니다.
Az a forma, amikor a bekerített országon belüli lándzsát tartó védi a népet és a földet.
Mi az angol China nevet vettük át, ami a Csin-dinasztia nevéből ered.
E dinasztia alapítója, Csin Si-huang („a rizskezdet császára”) volt Kína első császára. Nevének középső szótagja kezdetet, a huang pedig császárt jelent.
A Csin-dinasztia nevét, amely Kína nemzetközi nevét is adta, eszerint úgy lehet magyarra fordítani: Rizs, esetleg előkelőbben Rizsföldy.
Maguk a kínaiak azonban sose nevezték Csinnek országukat.
Kínai neve Zsong, amit egy igen egyszerű írásjeggyel írnak le; ha látta már az olvasó kínai árucikkeken, megjegyezhette arról, hogy olyan, mint a görög fi, csak szögletes (中).
Ez egy függőleges vonal, amely a körbezárás jelét vágja ketté, s a közepet, a középsőt jelenti.
Teljesebb nevén Zsongkuo, azaz Középső Birodalom. Kuo országot jelent, a bekerített és a régió jeléből áll össze; a régió pedig a nép és a föld jele egy alabárd alatt, tanúsítva, hogy régió az, amit fegyveres emberek őriznek.
Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár /MEK/ Íráskalauz
Dél-Koreában az önmagában megjelenő 中 hándzsá jelentheti Kínát is. Egyébként a 중-nak közép, között, közé jelentése van, illetve, hogy valami aktuálisan zajlik (valami közben vagyunk).
中 „중국과의 무역도 불공정했다”는 트럼프 발언에.
Kína, „A Kínával folytatott kereskedelem tisztességtelen volt.” – mondta Trump.
Forrás: Yonhap News Agency 2017-11-05.
A kínai nyelv tipológiailag a monoszillabikus, izoláló és tonális nyelvek közé tartozik, ami azt jelenti, hogy a szavak alapvetően egy szótagból állnak (még akkor is, ha léteznek összetett, látszatra több szótagú szavak is), nem létezik benne ragozás, mindenféle nyelvtani funkciót ellátó képzést partikulákkal alkot, továbbá minden egyes szótag rendelkezik egy tónussal, azaz zenei hangsúllyal.
A kínai nyelv monoszillabikus, vagyis egyszótagú. Ez azt jelenti, hogy a nyelv legkisebb jelentéssel bíró nyelvi egységei (azaz morfémái) a szótagok. Vagyis, a kínai nyelv alapvetően szótagokból áll, amely szótagok már önmagukban is jelentenek valamit.
Forrás: Wikipedia
Mivel kérdezted, hogyan tanítják a koreai írást, pár szó erről.
A koreai nyelv hangjelölő, éppúgy, mint pl. a magyar, és ábécéje van, ami 28 hangból, magán- és mássalhangzókból áll. Mindez köszönhető Szedzsong királynak, akinek igaza volt abban, hogy a betűket az értelmes ember egy délelőtt meg tudja tanulni. Ez azt jelenti, hogy az írást el tudja olvasni, de a kiejtésnek ugyanúgy szabályai vannak, mint bármelyik nyelvnek, és persze az elolvasás nem jelenti azt, hogy érteni is tudja, aki nem tanulta meg a nyelvet.
A nyelvet nem ismerő azért látja az írást a keleti nyelvek szóképeihez hasonlónak, mert a betűket szótagokba rendezi a nyelv, egy szótagnak el kell férnie egy négyzetformában, általában maximálisan 3 betűt tartalmazva, néha négyet.
Az iskolásokat, de más nyelvtanulókat is négyzethálós lapokon tanítják, ez olyasmi, mint a mi számtanfüzeteink, csak nagyobbak a kockák.
Példa: ide tettem az elején szereplő „lándzsát tartó” koreai szavak négy szótagját.
창을 들고
3hang, 3 hang, szóköz, 3 hang, 2 hang
Majd csinálok kisebb nyílásút is.
-
Fruzsit hetfon mutik.
Paggy 
