Paggy, én még nem vehetek részt a virtuális kiállításon, mert én még nagyon messze vagyok...
de mitől is?... még magam se tudom. Meg kell találnom azt a technikát amellyel úgy tudok alkotni,
hogy az magától értetődő legyen, olyan érzést ad, mintha rám szabták volna, magától jön, az én
belsőmből, mert csak azt tudom úgy megcsinálni, hogy a végeredmény nekem is elfogadható legyen.
Haladok, haladok, de még nem az igazi. Rengeteg gyakorlás vár még rám. Menet közben rengeteg
ötlet eszembe jut, kipróbálom, de nem tetszik a végeredmény. Szóval még csak inaskodom, sokára
leszek még mester.
Vasárnap is voltam a régiségvásárban, és most végig is jártam, hogy lássam, hol van a vége. Most
is végig ért a Városház térig, vagyis a sétáló utca mindkét oldala teljes hosszban végig volt pakolva
régiségekkel. Itt csak a valódi régiségeknek van helye (ahogy láttam minden olyan tárgy régiségnek
számít, ami minimum 20 éves). Az ilyen vásárokra rácsatlakozó kézműveseknek, és egyéb vásári
termékeket árusítóknak a városház téren biztosítanak helyet. Itt találkoztam Margitka lányával és a
férjével is. Tőlük tudom, hogy 5 ezer forint a helypénz, és hogy a minden hónap harmadik vasárnapján
rendezett termelői vásárra azért nem szoktak már elmenni, mert ott 9 ezer forint a helypénz, és
azt már sokallják. Én azért majd arra is kilátogatok. Kíváncsi leszek rá.
Nem sokat nézelődtem, mert akkor nem tudtam volna végigjárni az egészet, de nem is volt szándékomban
vásárolni.
Még csak két és fél hónapot laktam ebben a lakásban, azt is két részletben, de már úgy érzem, hogy
belaktam. Néha jövök rá, hogy valami otthon maradt, amit elhozhattam volna. A legutóbbi például
a jó kis decathlonos vízhatlan, kivehető bélésű széldzsekim. A bélése, ami kivéve egy cuki kockás
cipzáros pulcsi itt van... hahaha. Fogalmam sincs, hogy csináltam. Azelőtt az impregnáló spray jutott
eszembe, amikor írtam róla. Ezeket felírogatom magamnak, és majd hazaugrunk a fiammal értük.
Bocsánat, nem is a széldzseki volt az utolsó, hanem a fenyőfa és a díszek.
Hiába teszek madáretetőt a szemben lévő fára, ha nem tudom pótolni a kaját. Meg az ágra is ki teszi fel?
Jó hosszú létra kéne hozzá. Nekem olyan megoldás kell, amihez nem kellenek szerszámok, mert kalapácson
meg szögön kívül nincs semmi másom.
Nem vagyok cicás, nem tudom elképzelni, hogy legyen egy itthon, de nem is lehetne az utazgatásaim miatt.
Aranyosak, szépek, de nem vágyom rájuk.
De csini lehet Fruzsi a lasztex ruciban. Nekünk még nem lehetett választani, de hogy levehessük a tölcsért,
lepedőből csináltam két ruhát Dundinak. Lent a teljes hasát takarta, fent meg kettészakítottam az anyag
két végét úgy, hogy a vállánál és a csípőcsontjánál kelljen megkötni. Így nem tudott a ruha se fel, se le, se
félrecsúszni neki.
Jó tanítványodként én is el fogok menni egy tematikus sétára, ami az utolsó az idén. Nem rég tudtam meg,
hogy itt is van ilyen, méghozzá márciustól novemberig, minden hónap második szombatján. Az utolsót
sikerült elkapnom.

A téma a "Köztünk élő nemzetiségek" lesz. Remélem, nem fog esni az eső.
https://www.hellomiskolc.hu/Tematikus-garantalt-varosnezesek-a-belvarosbanVan egy miskolci alapítású utazási iroda, amely az idősebbek utaztatásával is foglalkozik: "Utazási irodánk
keretein belül működtetjük a Szépkorúak Turisztikai Centrumát, melyet a Harmadik Kor Egyeteme Miskolc
Közhasznú Alapítvánnyal (3. KEMA) közösen hoztunk létre 2012. novemberében. A Centrum célja hogy a
létrehozók együttműködésével és támogatásával kezdeményezze, elősegítse, bővítse, kordinálja, szervezze
a “szépkorúak” turizmusát, mind hazai, mind határokon kívüli lehetőségek felkutatásával!"
https://www.euromiskolctravel.hu/Ha nem lenne ez a hülye covid, szívesen kipróbálnék már most egy egynapos utat. Jók a programok, és
nem drágák. Egyedül a kaja témájúakat hagynám ki, mert mind húsosak.
Ildikó, a lábad miatt jársz csontkovácshoz? És használ? Helyben van a városban?
Dundi is úgy volt vele, hogy ha a család otthon volt, akkor ő is bent szeretett lenni leginkább. Bezzeg
ha tüzelt, állandóan ki akart menni, még éjjel is. Olyankor pár napig nem sokat aludtunk tőle.
Én is találtam ibolyát. Úgy megörültem neki! Mindjárt hozok fotót róla.
Szép napot kívánok mindannyiunknak.
Ui.: írtam Katának e-mailt.