M S mester selmecbányai főoltára (1506)
Vizitáció (részlet)
Az Evangélium szerint, mikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, felujjongott méhében a magzat, s elöntötte a Szentlélek. A képet ennek a pillanatnak a felfokozottsága, a két kecses, szinte lebegő nőalak megindultsága hatja át. Mária fellibbenő fejkendője sem a szél játéka, hanem a kor megszokott hangulatkeltő eleme. Alóla előtűnik az asszony aranyszőke haja, az ártatlan, tiszta szépség szimbóluma.
Az előtérben látható feltűnően nagy méretű írisz(1), pünkösdirózsa(2) és a szamóca(3) a szenvedéstörténetre utalnak.
Nagyítható kép Nagyítható kép Nagyítható kép
A jelenlegi arany hátteret egy ideig kék, majd újabb réteg arany átfestés fedte. A dunai-iskola hatásáról árulkodó táji háttér szintén a főjelenetre való hangulati, tartalmi utalások hordozója, melynek egyes elemei a passió-képeken is visszaköszönnek. Nem célja a természethű ábrázolás, s léptékében határozottan elkülönül a főjelenettől.
A tábla az eredeti oltár bal oldali mozgószárnyának felső képe lehetett, hátoldalát valószínüleg dombormű díszítette. Jelenlegi formájában csonkított.
Albrecht Dürer: Írisz - 1503
(Nagyítható kép) 1 A természethűen ábrázolt írisz kék színe itt a szűzies anyaság szimbóluma. Másrészt alakja miatt gyakran helyettesítője a Mária hét fájdalma ábrázolásokon a Mária szívébe hatoló tőröknek, s ez által Mária fájdalmára is utal. Szokás még Keresztelő Szent Jánosra is vonatkoztatni, aki mint a szivárvány, hidat képez az Ó- és Újtestamentum között.
A növény jellegzetes léggyökerei, melyekből az ókor óta balzsamokat, gyógyszereket készítenek, csak a restaurálás után kerültek elő.
A Vizitáció-kép előtt pár évvel készíthette Dürer csodálatos írisz-tanulmányát.
Martin Schongauer: Pünkösdirózsák - 1472 körül
(Nagyítható kép) 2 A pünkösdirózsa - mellyel itt találkozhatunk először magyarországi táblaképen - tüskétlen szárával érdemelte ki, hogy Mária szimbólumává válhatott.
Schongauer is csodálatos akvarellen örökítette meg a pünkösdirózsát, de ez a kép nem tekinthető a Vizitáció tábla közvetlen előzményének.
Veit Stoss: Mária-oltár (részlet) - 1477-89 (Nagyítható kép) 3 Az apró szamóca három részes levele a Szentháromságot, öt fehér szirma Krisztus öt sebét és piros bogyói Krisztus verejtékének vércseppjeit jelképezik, melyeket a Getsemáni kertben hullatott.
Az itt látható növényábrázolás rokona Veit Stoss krakkói Mária-oltárán a Noli me tangere-jelenet talajának, de hasonló sematikus fűcsomókat lehet felfedezni a Genti-oltár A bárány imádása jelenetén is.
Forrás:
http://hungart.euroweb.hu/vezetes/msmester/
Paggy
Bár a tölcsér tuti nem tartozik a kedvenc eszköztárához! 
[/url
