A Felsővízivárosi Szent Anna-plébánia Budapest I. kerületének egyik római katolikus plébániája. Temploma, a felsővízivárosi Szent Anna-plébániatemplom, gyakran használt rövid nevével Szent Anna-templom a Batthyány tér egyik legjelentősebb épülete, a budai Duna-part látképének jellegzetes eleme. Építése 1740-ben indult meg Hamon Kristóf építőmester tervei alapján, halála után Nöpauer Máté fejezte be az épületet, 1761-ben.
Tartalomjegyzék
1 Története
2 A templom
3 Harangjai
3.1 Szent Anna-nagyharang
3.2 Magyarok Nagyasszonya-középharang
3.3 Szent István-kisharang (lélekharang)
3.4 Régi harangjai
3.5 Harangozási rend
4 A templom lorettói kápolnája
5 Plébánosai
5.1 Vízivárosi plébánosok
5.2 Felsővízivárosi plébánosok
6 Galéria
7 Forrás
8 Jegyzetek
9 További információk
Története
A plébániát 1390-ben alapították, de 1540-ben elpusztították a törökök. Újraalapítása 1687-ben történt meg, az anyakönyvezés pedig 1693-ban indult. Sinzendorf Vencel gróf 1626-ban az elpusztult plébánia alapfalaira emeletes házat építtetett, ezt 1720-ban Forstmayer Mátyás fakereskedő megvásárolta, majd kocsmát nyitott benne. 1724-ben Buda város tanácsa vette meg a telekkel együtt és Fiedler Henrik János kőművesmesterrel alakíttatta a házat toronnyal kápolnává és plébániává, amelynek szolgálatát a jezsuiták látták el, az egyre gyarapodó hívek számára 1740-ben kezdték meg a Szent Anna-templom építését. A tervezéssel és az építésvezetéssel Hamon Kristóf építőmestert bízták meg. 1746-ra készült el a szentély, amelyet ideiglenesen templomként használtak. 1748-ban Hamon meghalt, a templom építését egykori pallérja, később özvegyének férje, a brünni Nöpauer Máté folytatta, majd 1761-ben fejezte be. Az 1763. évi földrengés kárainak helyreállítását Kögl Ádám SJ és Hamon János, az építést megkezdő Hamon Kristóf fia végezte. Egyúttal a főhomlokzat dús szobordíszének elhelyezéséről is gondoskodott. 1773-ban a rend feloszlatása és a sűrű plébánosváltozás miatt a templomot elhanyagolták; helyreállítását Hikisch Kristóf építőmester végezte el, majd 1805. augusztus 4-én felszentelték a templomot. 1950 környékén a metróépítés közben felmerülő talajmunkálatokra hivatkozva a templomot le akarták bontani, ám 1954-ben elálltak a tervtől. 1978 és 1985 között teljes belső-, majd 1992 és 1997 között teljes külső felújítást végeztek az épületen.
A templom
A templom belseje
A templom éjszaka
A 21,5 méter széles és 55 méter magas kéttornyú homlokzatával északi irányba néző templomhoz a plébániaház kelet felől csatlakozik. A főhomlokzat síkjában a kosáríves főkapu a Hit, Remény és Szeretet szoborallegóriáival díszített, felette helyezkedik el a kórus nagy, kronosztikonnal ékesített ablaka. A második emeleten álló fülkében Máriát bemutató Szent Anna, fölötte a timpanonban Buda városának címere, legfelül Istenszem sugárzik, hódoló angyalok között. Ovális kupola fedi a templomhajó nyolcszög alapú terét, északi irányból csatlakozik a toronyalapoktól körülvett orgonakarzat alatti előcsarnok, dél felől pedig a diadalívvel nyíló, csehboltozatos szentély, amelynek Szentháromság-freskóját Vogl Gergely, a kupola Oltáriszentség-képét Kontuly Béla és Molnár C. Pál festették, 1938-ban. Az ovális kupolateret kompozit pilaszterek szegélyezik keleti és nyugati sarkai mögött lévő négy csigalépcsőn keresztül érhetők el az emeleti helyiségek. Délen találhatóak az oratóriumok, északon pedig az orgonakarzat. Hatalakos szoborcsoport látható a főoltárnak a jeruzsálemi nagytemplomot szimbolizáló építményében: a gyermek Máriát a templomban bemutató Szent Anna, Joachim, Zakariás pap és Erzsébet valamint Dávid király. A szoborcsoport 1771 és 1773 között készült, alkotója Bebo Károly, aki a szószéket is faragta. 1767–68-ban készítette a Szent kereszt- és Xavéri Szent Ferenc mellékoltárokat Eberhard Antal. A Lorettói kápolna gazdag vonalvezetésű, síkban tartott, szimmetrikus kompozíciójú záró kovácsoltvas rácsfala, mely 1752-ből származik, Pugl Ignác alkotása. A faragott sekrestyeszekrény Feldmayer Antal munkája. Az új főoltár Bagi István pp. ajándéka.
Harangjai
Három harangja van, mindhárom a nyugati (szemből nézve jobb oldali) toronyban lakik, a keleti, Duna felőli, szemből nézve bal oldali torony üres.
Szent Anna-nagyharang
A 710 kilogrammos, 110,5 centiméter alsó átmérőjű, e1 alaphangú nagyharangot Szlezák Ráfael öntötte Budapesten, 1947-ben. A második világháborúban elvitt második legnagyobb harangot pótolja. Felirata: „ÖRÜLÖK AZ ÖRVENDEZŐKKEL ÉS SÍROK A SÍRÓKKAL. ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉS SZENT ANNA TISZTELETÉRE ÖNTETTÉK A BUDAPEST-FELSŐVIZIVÁROSI PLÉBÁNIA HÍVEI 1947. ÖNTÖTTE SZLEZÁK RAFAEL RÁKOSPALOTÁN.” A másik oldalán Szent Anna képe látható.
Magyarok Nagyasszonya-középharang
A 325 kilogrammos, 85 centiméteres alsó átmérőjű, a1 alaphangú középharangot Gombos Miklós öntötte Őrbottyánban, 2005-ben. A második világháborúban elvitt harmadik legnagyobb (legközépső) harang helyére került. Felirata: „ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉS A MAGYAROK NAGYASSZONYA TISZTELETÉRE ÖNTETTE A BUDAPEST-FELSŐVÍZIVÁROSI SZT. ANNA PLÉBÁNIA HÍVŐ KÖZÖSSÉGE A TEMPLOM FÖLSZENTELÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJÁN. ÖNTÖTTE GOMBOS MIKLÓS HARANGÖNTŐ MESTER ŐRBOTTYÁNBAN.” A másik oldalon a „VIGASZTALD MEG S MENTSD MEG NEMZETÜNK!” felirat olvasható (egy, a Magyarok Nagyasszonyát ábrázoló képpel).
Szent István-kisharang (lélekharang)
A 162 kilogrammos, 67,5 centiméter alsó átmérőjű, c2 alaphangú kisharangot úgyszintén Gombos Miklós öntötte Őrbottyánban, ugyancsak 2005-ben. A második világháborúban elvitt negyedik legnagyobb (második legkisebb) harang pótlására készült. Felirata: „ISTEN DICSŐSÉGÉRE, SZENT ISTVÁN KIRÁLY TISZTELETÉRE, HALOTTAINK EMLÉKÉRE ÖNTETTE A BUDAPEST-FELSŐVÍZIVÁROSI SZENT ANNA PLÉBÁNIA HÍVŐ KÖZÖSSÉGE A TEMPLOM FÖLSZENTELÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJÁN. ÖNTÖTTE GOMBOS MIKLÓS HARANGÖNTŐ MESTER ŐRBOTTYÁNBAN.” A másik oldalon a „TE MIATTAD HITTÜNK KRISZTUSBAN, TE MIATTAD ÜDVÖZÜLÜNK IS KRISZTUSBAN” szöveg olvasható (Szent István király képével)
A két kisebb harang felszentelése és toronyba emelése 2005. július 31-én történt, a 11 órakor kezdődő szentmise keretében. Eredetileg a Duna felőli toronyba tervezték őket, de mindkettő a Dunától távolabbi toronyba került, ahol a korábbi hasonló méretű harangok is laktak.
Régi harangjai
A templomnak egykor 5 harangja volt; az 1600 kilogramm súlyú nagyharang (mely a Duna felőli, keleti toronyban lakott) társaival együtt elpusztult a második világháborúban. A nyugati toronyból a csengettyű méretű legkisebb harang hiányzik. A többi három harang is áldozatául esett a világháborúnak, de azo
[/url]
. Ödön nem megy a gazdival? Megerősítésképpen... 
bár a vérnyomásom normális mégis szédülök, és szinte légüres térben érzem magam...vagyis nem megyünk ma sem sehova. Biztos ami biztos...pedig gyönyörű idő van itt ..Erről ábrándoztunk a napokban. Én már mindjárt tálalok Paradicsom mártás rizs főtt csirkemell. Most csak ennyire telik tőlem, 
