A drágakő
Olyan természetes szervetlen ásvány, vagy szerves vegyület, ami különlegesen ritka vagy különlegesen szép. Tehát nincs egzakt definíció, a drágakő fogalma igen relatív. A drágakő fogalma az évezredek folyamán formálódott, alakult, míg napjainkban ott tartunk, hogy a közel 3.000 féle ásvány közül mintegy 50-100 darabot használunk a gyakorlati életben mint drágakövet és további körülbelül 300 féle ásványt hívunk még annak. Ami talán még fontosabb, az a drágakövek értéke. Alapelv, hogy a drágaköveknek nincs pontosan meghatározható értéke. Tehát az a kérdés, hogy melyik a legdrágább kő, értelmetlen. Egy drágakő mindig annyit ér, amennyiért meg lehet venni, vagy amennyiért el lehet adni. Ez azért van így, mert minden drágakő a természet egyedi ajándéka, sosincs két teljesen egyforma.
Természetesen vannak azonban irányelvek. Néhány ezek közül:
- minél nagyobb egy kő, annál értékesebb (pl. 5.0 ct feletti súlyú tiszta smaragd vagy rubin csak tízévente egyszer kerül elő).
- minél ritkább egy kő, annál értékesebb (már nem bányásszák, csak egy helyen bányásszák, stb.).
- minél szebb, intenzívebb színe van, annál értékesebb (pl. zafírnál a búzavirág kék, rubinnál a galambvér vörös a legdrágább szín).
- legjobban körülhatárolható (állandóan emelkedő tendenciájú) ára csak a gyémántoknak van (a gyémánttőzsdék árfolyama a mindenkori irányadó).
- ha drágakövet vásárolunk, minden esetben több, hasonló eredetű, méretű és küllemű drágakövet és azok árait vessünk össze. Végül csak és kizárólag, a nekünk személy szerint legjobban tetsző példányt vásároljuk meg,
- drágakövet csak olyan hivatalos forgalmazótól vásároljunk, akiben megbízunk!!!
A legfontosabb drágakövek:
1. Gyémánt (tiszta szén):
Vegyjele: C; keménysége: 10 Legkeményebb a MOHS-skálán (melyet szerzőjéről neveztek el). A MOHS-skála gyakorlati jelentősége abban áll, hogy a magasabb sorszámú drágakő karcolja az előzőt. A viszonylag gyakori ásványok egymást követik benne. A gyémánt törése: kagylós, rideg, könnyen csorbulnak az élei.
Gyémánt utánzatok:
- szintetikus Moissanite
- Cirkónia FIGYEKEM NEM CIRKÓN! Óvakodjunk ettől a hasonlóságtól.
A cirkón valódi ásvány, vegyjele: ZrO2SiO2 A cirkónia műtermék! A természetben nincs megfelelője.
2. Rubin, zafír (ugyanaz az ásvány):
Vegyjele: Al2O3 – fehérzafír; Cr3+ Al2O3 – rubin (króm színezi vörösre); Fe2+ Al2O3 – kékzafír (vas színezi kékre); keménysége: 9; törése: kagylóstól a szilánkosig. A korund ásványcsoport részei.
3. Smaragd:
Vegyjele: 3BeOAl2O36SiO2; keménysége: 7,5-8. törése: kagylóstól az egyenetlenig. A berill ásványcsoport része. A teljesen víztiszta kő rendkívül ritka, általában folyadék és kristályzárványok jellemzik. Népszerűsége miatt gyakran szintetikus formáját foglalják ékszerbe.
Műtermék: Ipari célú kutatások során készült, később vált drágakő utánzattá.
Szintetikus kő: Mesterséges körülmények között előállított, de az eredeti kövekkel azonos szerkezetű, kémiájú, optikai tulajdonságú kő. Jellemzően értékes és/vagy ellenálló köveket érdemes szintetizálni, például rubint, zafírt, smaragdot. Ezeket ipari (pl.: óra-, műszeripar, híradástechnika, űrkutatás) illetve kereskedelmi felhasználása miatt megéri előállítani. Az első szintetikus gyémánt 1953-ban az USA-ban készült el, az első szintetikus rubint pedig 1890-ben Verneuil-féle kályhában sikerült előállítani, úgynevezett cseppolvasztásos módszerrel.
Féldrágakő: A Nemzetközi Ékszerész Szövetség 1988 óta tiltja ezt a meghatározást. Sajnos ma is sokszor használják a kevésbé értékes kövek kereskedelme során. Nincs tudományos alapja – ne használjuk, mert értékcsökkentő hatású!
Forrás: Dr Oberfrank Ferenc – Gemmológiai Alapismeretek Walter Schumann – Drágakő Biblia