Sziasztok!
Hú, Paggy! Szegény Fruzsi! Mit ki nem tudnak találni! Gombot csenni! Hát nem semmi...
Azt hiszem Ödönöm egyre raplisabb és hisztisebb. Mai sétánál visszatért a gyerekkorba. Leült, mert elhúztam egy helyről. Megigértem neki egy fenékbe billentést, de nem hatotta meg. Most ő is horkol a gazdi s zobájában.
Nagyon nyomott a levegő, mondja itt a nagy esőt. A biciklim is végleg felmondott, örültem,hogy a pedál nem tört le ma, ahogy tekertem haza.
Két napja az egyik jó ismerős adott két bogyót a nyavalyámra, ami kinai angyalgyökérpor és szuperül helyre állitotta a vérnyomását, munka miatti feszültségét. Nem szeretem az ilyen nekem is jó volt, próbáld ki dolgokat, de utána olvastam és csak bevettem . Hát azt hittem megpusztulok. Irta, hogy a jing-jang itt úgy lesz egyensúlyban, hogy a melegség érvényesül. Hát, mintha a pokol tüzén égettek volna belülről. Lüktetett a fejem ezerrel. Mindez éjfélkor. Úgy voltam vele, ha felébredek ok, ha nem, hát igy jártam. Na és lőn csoda, reggel tökéletes vérnyomással ébredtem, azóta sem ment a kritikus 140/90 érték fölé.
Ma mesélte egy férfi vendégem, hogy Angliában az orvosi szolgáltatás kicsit nagy kivánnivalót hagy maga után, igy egy kinai orvost ajánlottak neki. ugyanezt a port kapta, csak teát kellett belőle főzni, cukorral fokozható volt a melegség. ugyanazt élte át, mint én, de jobban is lett. Na, kiváncsian várom majd a normalizálódásom.
Kata, örülök, hogy ki tudtatok mozdulni. Samuka szereti a kutyákat? Idegen kutyákat?
Mutattam a férjemnek a köszörűt. Megkérdezte, hogy akarom-e, hogy vegyen még egyet! Hát kacifántos nem volt a válasz.
Szépen a gyöngyvirágok. Nálam is megvannak még a ház előtt, szerencsére senkinek nem volt ingerenciája leszedni, úgy, mint a rózsákat szokták.
A festmények a Fűvészkertben lesznek kiállitva. Alig várom már, hogy hozzam a képeket. Szégyenszemre még sosem voltam ott, hát most nem tudom elkerülni.

Azt mondja a vendégem, aki ott dolgozik, hogy amióta új igazgató van, nagyon szépen rendbe van téve. Trópusi lepkeház is nyitva lesz már akkor május 18.-án. Lesz egy óra szünetünk, igy remélem tudok sok képet csinálni.
Felépül mellettünk a ház és semmit nem fogok látni a mágnesen fekve a felhőkből. Hát igy jártunk.

Alig várom, hogy beérjen a barack. Csak remélem a jég elkerüli, meg más nyavalya is.

Nem a legjobb kép és nem is sikerült elkapni, ahogy kinyitja a szárnyait, de beteszem.
A kert végén keritésen keresztül a tó előtt a féltve őrzött ragadós galajok között.

Végül Ödön éjszakai módban. Épp cserélni akartam alatta a lepedőt, de nem volt szivem felkölteni. Szólni szokott, vagyis nem fekszik rá,ha túl piszkosnak gondolja . Ma fújtam be a kék spray-vel a sebet, az meg olyan nyomokat hagy, hogy szinte azonnal cserélni kell, mert néz rám,hogy na ő arra nem fekszik rá.
