[spoiler]Nézzünk egy kis problémát:
[spoiler]a XVII: század a megtorpanás százada-------míg a XVI.század a NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK,,TALÁLMÁNYOK ,a RENESZÁNSZ EMBER KORA..A világi életszemlélet,életélvezet,,a TUDÁS,AZ EMBERI AKARATBAN VALÓ HIT,AZ ISTENRŐL AZ EMBERRE ,A TÚLVILÁGRÓL A FÖLDI ÉLET RE való figyelem ideje.A föld nem siralomvölgy többé!.A festészetben a harmóniára való törekvés,a szimmetrikusság,a az ember és természet összhangjának kifejezése..NA EZ FELBORUL.DE MIÉRT?????
Európában éhinség lesz,mert a középhőmérséklet jó pár fokkal csökken és az amúgy is kevéssé hatékony gabonyatermelés ,jóval kevesebb gabonát eredményez a hidegebb éghajlaton.A köznép fő táplálékát képező gabona ára az egekbe szökik.A nép ,a társadalom 80-90%-a,rengeteget dolgozott a földeken,hogy élelmet termeljen a fennmaradó 10%/nemesség,papság,kersskedők,iparosok/számára.Rossz higéniai viszonyok/a falvakban együtt laknak az állatokkal,-a városokban se árnyékszék,se mosakodás,se csatorna.Járványok törnek ki/a nemzetközi kereskedelem segítette az elterjedést/Sokan elköltöznek a városokból.Rablóbandák jönnek létre a királyok és fejedelmek által alig megfizetett zsoldos katonákból.Az orvosok még mindig érvágással gyógyítanakA születéskor várható életkor 20-30 év!/
Szellemi téren:
az egyház vissza akarja szerezni a hívek feletti uralmat-vallásháború-inkvizició-boszorkányüldözés-.És az emberek 4/5-e írástudatlan.A reneszánsz nyitottságával szemben,a korábban meglévő,tekintély és dogmarendszert hirdetik.Akadályozzák a könyvnyomtatást/a tudás terjedését/És a köznép,akinek nincs támasza,aki éhezik és pusztul,akit bántanak és kihasználnak,mit kezdhetne tovább a polgárság ideológiájával ,a humanizmussal????Ám mégis,mint előzőekben jeleztem a Holland Köztársaság mindenben előljárt-a gazdaság fejlődött,írástudás magas szinten,példamutató higénés viszonyok.DE MI FLANDRIÁBAN JÁRUNK,ahol marad az egyház "háborúja" az ELLENREFORMÁCIÓ
Mivel próbálják a híveket visszacsábítani?
Az ellenreformáció, más néven katolikus megújulás[1] a katolicizmus törekvése volt mind vallási, mind társadalmi téren a protestantizmus térnyerése ellen cselekedni, és elvesztett pozícióit visszaszerezni. Ebből a célból ült össze a tridenti zsinat 1545. december 13-án, amely az ellenreformáció korszakának elindítója volt.
A katolikus egyház, miután tudomásul vette, hogy a nyugati kereszténységben beállt szakadások nem megszüntethetők, arra törekedett, hogy gátat vessen a reformáció térnyerésének, sőt, minél több területet visszahódítson és belső reformok révén maga is megújuljon. [6]
A katolikus megújulás fő eszközei:
tridenti zsinat
Készítettek egy katekizmust, amely röviden összefoglalta a katolikus tanítást és erkölcsi elveket. [6]
Ettől kezdve nagy hangsúlyt fektettek a papképzésre; papnevelő intézetek felállítását rendelték el.
Megélénkült a katolikus egyházi oktatás (hitoktatás), illetve javult a színvonala.
Tilos volt egy személynek több egyházi méltóságot betöltenie. A püspököket kötelezték arra, hogy egyházmegyéjükben tartózkodjanak, vigyázzanak a papság erkölcseire. [8]
Felismerték a könyvnyomtatásban és könyvterjesztésben rejlő erőt. A Róma számára nem kívánatos, "eretnek" könyvekre összeállították a Tiltott könyvek jegyzékét (index). [8]
Védelembe vették a szentek, az ereklyék és szentképek tiszteletét, különös jelentőséget biztosítva a Mária-tiszteletnek. [6]
Eltörölték a búcsúcédulák árusítását. [6]
Sok évszázados mozdulatlanság és tilalom után megszülettek az első katolikus Biblia-fordítások. (A laikusok számára továbbra is tilos volt a Biblia egyéni értelmezése, ez a papság kiváltsága maradt.) [8]
Új inkvizíciót állítottak fel, amelyet a pápa hatáskörébe adtak. [6]
jezsuiták
polemikus (hitvédő és hitvitázó) teológia
változások a liturgiában
Új liturgikus könyveket adtak ki, és ezzel az istentiszteletet egységesítették. [6]
Mindent megtettek, hogy fokozzák az istentisztelet méltóságát. A szentáldozást legtöbbször szentgyónás előzte meg. Az eddig hordozható gyóntatószék, amelyet szükség esetén az oltár közelében állítottak fel, állandó helyet kapott a templomban.[11]
A laikusokat arra biztatták, hogy gyakrabban vegyék az eucharisztia szentségét, és így gyakrabban gyónjanak is. [12]
Az új ájtatosságok és imádságok – főleg az oltáriszentséggel és a Szűzanyával kapcsolatban keletkeztek – a katolikus vallásos buzgóság növekedését mozdították elő. A népi vallásosság jellemző vonása volt az ájtatosságok, körmenetek, zarándoklatok gyakori szervezése. Különféle jámbor egyesületek is keletkeztek (confraternitates), ezek főleg a latin államokban örvendtek különös népszerűségnek. A Szűzanya tisztelete rendkívüli fokot ért el, szinte a katolikus vallásosság külső jele és fokmérője lett. A rózsafüzér elnyerte mai formáját. ]