Van képem hozzá

[Kata58]

Sziasztok! Ma nekem is sikerült időben felkelnem. Remélem Samu még egy kicsit visszaalszik. .Kicsit hosszú lenne a nap ha nem alussza ki magát rendesen. . Ilyenkor nyugodtan tudok bármit nézni, olvasni a neten! Persze szigorúan fejhallgatóval! .

Szerencsére nem költözésről van szó, csak a nagyszoba egy részének bútorcseréjéről! Apu költözne be Győrbe, de eddig nem sikerült eladni a tanyát. Nem akaródzik összejönni. Pedig amúgy nincs messze Győrtől sem 14 km. Csak bevásárolni Bana vagy Győr jöhet szóba..esetleg Bábolna...
Akinek van kocsija annak nem gond. De úgy, hogy buszhoz kötött az ember, egyedül hát úgy nem könnyű.

Nem szívesen mennék ki Samuval a későbbiek folyamán Nekem túl nagy . az egy négy öt tagú agilis családnak való!

Nagyon tetszettek a képek..Ödönről én is azt hittem egy pillanatra hogy zsiráf! Jót mosolyogtam rajta...Nagyon nemszeretem kategória lehetett nála a fürdetés! Az én Belga juhászom imádott fürdeni, de szemfüles volt, ha tehette megszökött amit rajta volt a hab..azt nem szerette! .

Úszni viszont nagyon szeretett a tóban vagy a Rábában!
Egyenlőre csak a facéra tettem fel felhős képeket, majd ha Rita itthon lesz a legjobbakat elküldöm emailba...Most nem akarom ilyennel terhelni, hadd élvezze az utazást minden téren. Remélem a mai nap is minden rendben lesz mindenkivel!

[Rita]

Szia Ági! Még soha nem voltam olyan kicsi várban, mint a Hollókői. Lehet, hogy a picisége miatt, igazán
komfortosan éreztem benne magam. Semmi nem volt nyomasztóan hatalmas benne. Emberi volt, és az
is nagyon tetszett, hogy egy őrt sem láttunk sehol. Oda mentél a váron belül, ahová akartál, azt fogtál
meg, azt próbáltál ki, amit akartál, mégsem volt semmi tönkretéve, és a szabadon mozdítható tárgyak
sem látszottak hiányosnak, szóval nem volt az a kényszerük az embereknek, hogy hazavigyék magukkal.
Nagyon jó kezekben van az a vár. Sokáig is maradtunk benne, illetve sokáig nézelődtünk a várfalakon kívül.
Kifejezetten jó aurája, hangulata van.

Én is olvastam róla, hogy a templomokat nem véletlenül építették oda, ahová, mint ahogy a piramisokat
sem, és a temetkezési helyeket is bizonyos szempontok alapján határozták meg. A régiek nagyon tudták
ezeket a dolgokat.

Spoiler: mutasd

A múltkoriban vásároltam, és a boltban szólt a rádió. A műsorvezető, és a meghívott három vendég
jól kigúnyolta azokat, akik a vízerek és a hartmann zóna létezésében hisznek, és ezek szerint vesznek vagy
bérelnek lakást, illetve kiméretik a már meglévőket.

Van itt is a szokásos labdacs hortenziából is, és ezekből a fura szépségekből is, amelyek úgy néznek ki,
mintha nem lenne az összes viráguk kinyílva, pedig ki van. Nagyon szerethetik ezt az időjárást, mert
mindegyik "hízott", szépen fejlett. Amiket a Dunham parkban fotóztam, azoknak a bokroknak egy része
jóval magasabb volt, mint én.

A park mentségére legyen mondva, képtelenség 150 szarvas után naponta kakit szedni.

Mo.-on még szokás főzni, ezért nekünk fura, hogy itt minden konyhakészen van. Nekem a lányom is, és
a fiam is főz magának, de a lányom már hajlik rá, hogy kényelemből a készet válassza néha. Egyébként
ők is aktív kuktázók.

Sok munkád lesz most is, de a bográcsozás mindent elfeledtet. Jó lesz együtt a családoddal!

Ödön engem is egy rémült tevére emlékeztet, aki a háta közepére kívánja a fürdést.

Ági! A habos-felhős képed nagyon szép! Itt Angliában is harapni lehet őket. Nagyok, kiterjedtek, és
látványosak.

Tegnapelőtt egy közeli városban, Knutsfordban voltunk. Az egyik cuki kávézó udvara tele volt odukkal
a madarak számára. Azon mosolyogtam, hogy három odu a tipikus angol lakások képére volt mintázva:

[Rita]

Szia Paggy! A kávéhoz is, és a teához is jár egy kis vajas keksz, amit becsomagolva adnak hozzá,
tehát előregyártott, nem helyben készül.

Angliában nincsenek úgynevezett cukrászdák, nincs is ilyen szavuk. Szendvicsbárokban, vendéglőkben
szokott lenni egy kis pult, amiben öt-hat fajta sütemény van, nagyobb helyeken többféle is lehet.
Némelyik nem rossz, de meg sem közelítik a mi jó cukrászdáink választékát és ízvilágát. Amiben az
angolok jók, azok a vajas kekszek, vajas sütik. Agatha Christie regényeiben is mindig ezeket ették
a tea mellé. Vannak köztük annyira vajasak, hogy azt én már nem tudtam megenni a töménységük
miatt, de az átlag vajas keksz nagyon finom.

Nem lehet könnyű öt lurkóra vigyázni! Kitartást, és sok türelmet hozzájuk!

Knutsfordban is van büdöske:

[Rita]

Kata! valamelyik nap, talán még az első angliai napomon leírtam neked, hogy hogyan tudod a fb-ról
ide áttenni a fotóidat. Nagyon egyszerű! Olvasd el, és innentől kezdve bármikor ki tudod tenni a
képeidet!

Szép napot kívánok!

Apropó, kanapé! Ezt a virágos kanapét csak azért fotóztam le, mert annyira angolos, de az egyik
szobámban el tudnám képzelni.

[Rita]

Tegnapelőtt csak délután tudtunk kiruccanni, ezért a kb. 20 km-re lévő Knutsfordba "ugrottunk" el.
A város közigazgatásilag Manchesterhez tartozik, annak egyik külvárosa. Érdekessége, hogy a
Manchester United focicsapatának több sztárja él itt, sőt maga Sir Alex Ferguson is, aki a csapat
legendás vezető edzője volt. Sikeres tevékenységért a Királynő lovagi címet adományozott neki.
A focistákon kívül más celebek is itt találtak otthonra. Az internet szerint a telek és lakásárak az
egeket verik. 2005-ben itt voltak a legdrágábbak az ingatlanok.
Mondjuk ez a része kevésbé izgat, mert nem akarok ideköltözni, és ha celebet, vagy focistát
látnék sem örülhetnék neki, mert nem ismerem őket.

Engem inkább az érdekelt, hogy miért vonzó a hírességek számára. Mit tud a városka, aminek a
főutcája végén máris kezdődik az egyik leghíresebb angol park, a Tatton Park, amihez persze egy
újabb szarvas park is dukál. Ide autóval is be lehet jönni, mivel a 2000 hektáros területből 1000
látogatható. Sajnos erre az idén nem volt időnk, talán majd jövőre.
Forrás: http://24.hu/elet-stilus/2009/03/31/sznobok_varosa_angliaban/

Knutsford: nagyon szép, a középkor hangulatát megőrző város



Ez egy órabolt kirakata:





A metodista templom mellett a Lloyds bank épülete. Még soha nem láttam ennyire kicsi és aranyos
banképületet:









Régen piaccsarnok volt, ma étterem:

[Rita]

A képen látható séf bábu a két épület közötti szűk kis résbe invitál be, ahol egy tündéri mediterrán
szerű kertecske vár ránk, ahonnan betérhetünk egy velocipéd múzeummal egybekötött cuki kávézóba,
aminek a plafonjáról "csüngenek le" a régi biciklik. A skót és az angol változat annyiban különbözött
a többi velocipédtől, hogy még nagyobbak voltak az első kerekeik, ezáltal még veszélyesebbek voltak.
Angolul az a nevük, hogy "penny-farthing", ami annyit tesz, hogy penny és "fitying", vagyis a régi
pénzérmékről kapta a nevét. A nagy kerék a penny, a kicsi a farthing (fitying):








A tulajdonos azt mondta nekünk, hogy a szőke hölgy melletti hatalmas penny-farthing a világ legnagyobbja.
Nem tudom, hogy valóban így van-e, de eszméletlen, mekkora az az első kerék! És az a penny-farthing a
földön áll!



Erre pedig azt mondta, hogy ez a világ legkisebbje:



Itt voltak a falra kitéve az előbb Áginál kitett képeken is látható madár odúk:



Úgy szintén mediterrán hangulat. Olyan sokszor tapasztalok ilyet vidéki kisvárosokban:

[Kata58]

sziasztok! nem győztem kigyönyörködni magam a képekben! Annyira magával ragadó a maga Ódon, mégis csodás hangulatával és képével. Egyik másik épület teljesen magával ragadott. Olyasmit éreztem, mint itthon az igazi vályog, szalmatetős házaknál. Milyen jó lett volna egyet belülről is látni. Nagyon tiszta minden, szinte hihetetlen. Nagyon örülök hogy ilyen szép környezetbe sikerült kirándulni menni!
Nálam meg fel van téve az évekkel ezelőtti konyhapolc, mehetek majd egy kicsit átrakodni a dolgokat, persze előbb átgondolom hogy min akarok változtatni. ez a polc ott volt amikor beköltöztünk, csak annyira alacsony volt, hogy életveszélyes volt. a második lefejelés után nem vártam hanem leszedettem az unokaöcsémmel. Most végre a helyén van! .
Nem tudom az időjárás teszi e de olyan álmos és fáradt vagyok, hogy megyek, ledőlök egy kicsit. Mindenkinek kellemes hétvégét!

[Rita]

Tegnap Whitbybe látogattunk el. A lányomék már voltak ott, tudták, hogy nekem is nagyon tetszene.
Eddig soha nem mentünk messzire Warringtontól, mindig azt mondtam, hogy itt a környéken is annyi
szépség van, először nézegessük meg ezeket, és ez így is történik, amióta járok őket meglátogatni.
Most először mentünk jó messzire. De megérte!

Nagyon jól választottuk meg a napot. Ahogy megérkeztünk még nagyon-nagyon fújt a hideg szél, de alig
értünk le a tengerpartra, máris kisütött a nap, és lassan kezdhettünk nekivetkőzni. A szél csendesedett
ugyan, de el nem állt, ami a nap végére, miután végigjártunk mindent kifejezetten jólesett az izzadt
testünknek. Ami még soha nem fordult velem elő, még itthon sem nagyon, esetleg csak gyerekkoromban
a strandon, hogy az arcomat pirosra megkapta a nap. Annyira hihetetlen, hogy pont Angliában esett meg
velem újra.

A balra látható földnyelv is biztosan nagyon szép, és a város ezen része sem kutya, de minket a másik
képen látható gát, és világítótorony utáni földnyelv izgatott, de előtte megnéztük a partot közelebbről.




Az egyik strandoló szerint, ezek a színes kabinok angol jellegzetességek. Nem tudom, hogy így van-e.
Ekkor még nagyon hideg volt. Zsuzsi a vízbe is belement csupasz lábbal, de gyorsan lefagyott neki.
Ennek ellenére már többen is fürödtek, főleg gyerekek.



Valaki le tudja fordítani, mi van odaírva?

[Rita]

Whitby valamikor bálnavadászatáról volt híres, de a vízi szénszállítás is virágzott itt. Innen származik Cook
kapitány, akinek az Endeavour nevű hajója is szénszállítóként kezdte, majd átalakították, úgy kapta meg
1768-ban, és indult vele a világ tengereire.



És most nézzük, hová néz, mit lát James Cook. Nem miattam ferde a földnyelv, hanem természetanyánk
miatt:




A tetőn két nagyon híres építmény található. Az egyik egy 7. században épült katedrális romjai, a másik
a Szent Mária templom, aminek tornyát a 11. sz.-ban építették. Bővebben később.
A mólóról fotózva:




A város ezen részére egy hídon lehet átjutni:



De addig el kell jutni, és bármennyire is szeretnék gyorsan odamenni, hogy közelről láthassam ezt a két
szépséges hírességet, az odatartó út is annyira gyönyörű, hogy jó sokára jutottunk el a végcélig. Először
le kell mennünk a dombról, a város lenti részébe:



Elindultunk. Visszanézve a Royal Hotelt látjuk:

[Rita]

De ha már lejjebb jutottunk, a mólóra is elmentünk, mert ott is csodás látvány fogadott bennünket:





A Royal Hotel a mólóról. Egyre többen a strandon, pedig még csak ekkor kezdett egy kicsit melegedni
az idő:




Elindultunk a híd felé:






A hídról az Esk folyó torkolata látható, ami egyben kikötő is:



Átértünk. Egy ruhaüzlet emeletéről egy zerge(?) fej nézett ránk egy melltartós próbababa mellől:



Fish & Chips és utcazenész. Kötelező minden városba:




Na, megkezdtük a 199 lépcsőfokot:

[Rita]

Pár sort betennék a katedrálisról vagy apátságról és a Szent Mária templomról:

"A Whitby apátságtól csodás panoráma nyílik a városra és a partokra, de feljönni ide nem csak ezért érdemes. A világszerte ismert apátság romjai ma is zarándokokat vonzanak, művészeket inspirálnak. A romok gótikus pompája 1890-ben Bram Stokert ihlette a világirodalom egyik leghíresebb horrorának, a Drakulának a megírására. A történetnek mi sem adhatott volna tökéletesebb hátteret, mint az apátság maradványai, a templom, a sírkövek és a vidék felett köröző denevérek.
A helyszínen interaktív kiállítás meséli el az eredetileg a 7. században alapított apátság és a benne egykor lakó szerzetesek történetét. Ők 1540-ig éltek itt, mikor VIII. Henrik feloszlatta a rendet. Whitby templomától a nevezetes 199 fokos Templom Lépcső vezet fel ide egy meredek úton.

A plébániatemplom elsőre talán leginkább egy erődhöz hasonlít. A viharos Északi-tenger közelsége miatt építették ennyire masszívra, ám belsejében ebből a ridegségből semmi sem érezhető. Alapjai és tornya a legrégebbi részei, ezek a normann korszakból, 1100. tájáról származnak. A templom soha sem volt teljesen átalakítva vagy felújítva, de az évszázadok során többször toldottak hozzá és berendezését is folyamatosan változtatták. Belső tere többnyire 18. századi, ez az egyik legteljesebb previktoriánus bútorzattal rendelkező temploma Angliának. A templomkertben számos sír látható, ezek egykori halászok, tengerészek, matrózok, hajóskapitányok sírhelyei."

Forrás: http://anglia.szallas-utazas-ajanlo.com/a-ketarcu-varos-whitby/

Mikor felértünk, épp egy esküvőbe botlottunk. A Szt. Mária templomban tartották, ezért oda
később mentünk be:






A Wikipédián találtam ezt a festményt Whitbyről. 1790-ben készült, és az Endeavour vízre bocsátását
örökíti meg. Én magasabbról készítettem a képet, mint a festő, de így is látszik, a város fejlődése:

[Rita]

Indulás vissza a városba:





Karamell készítő:



Whitby híres a fekete borostyánról. Rengeteg ékszerüzlet van a városban:



Kézzel készült édességek, finomságok (nyalóka és agyoncukrozott maffin szerűségek):



Mindenféle, ami a boszorkánykodáshoz kell:



Kedvenc képem az oldalról egy plakátról bevigyorgó fiatal pár:

[Rita]

Átértünk a hídon, lassan indulunk haza:




Utolsó pillantás a katedrálisra:



Még pár fotó:

Aki nem akart gyalogolni, azt emeletes sárga buszok vitték városnézésre, majd egészen fel
a katedrálishoz:



A város egész területén megtalálható padokon emléktáblák vannak. Mivel a padok egy helyen
mindig egyformák, és tervszerűen vannak letéve, gondolom, hogy a jogot lehet megvenni, hogy
névtáblát tehessenek ki rá. Sok padon mindig van virág, de ettől rá lehet ülni:





Az időjárás, a nap, a felhők igazán kegyesek voltak hozzám:








Whitbyben is van büdöske:

[f.ági]

Valaki le tudja fordítani, mi van odaírva?

Szia Rita!
Hááát...
Szerintem az első szó - пошел - elmentem a második - нахуй - pedig beirva a forditóba, meg máshol is megnézve, keresse ki mindenki

A vízerekről és a többiekről: Pár éve mi is csináltattunk a háznál, Pestről jött le egy pasi, aki nem csak géppel, pálcával, hanem Kinában tanult technikával is bemért.
Még a mágneses matracot is bemérte, igaz olyan kétkedéssel, aminek hangot is adott, hogy ihajj. Ezután azt modnta, hogy erre a matracra ő is ráfeküdne. Lényeg: Megkérdezte ki rendezte be a lakást és nagyon büszke voltam magamra

A képeid nagyon tetszenek. Mindig is csodáltam ezt az épitészeti stilust, olyan mintha az ember visszautazna az időben, de azért örül, hogy a jelenben van.

[cicus]

Szia Rita!
Végig néztem a képeket Knutsford igazi angol kisváros,de hát az is bár tudom a képek nem adják
vissza azt az élményt ,mint amikor a valóságban ott sétálgat az ember,de mégis lehet érezni a hangulatát.
Nagyon jópofák a kávézók,ötletesek voltak az oduk és a járgányok is fellógatva Na és persze,hogy étterem
lett a piac csarnokból is,mert az evés ebben a században nagyon a középpontba került.Tetszett maga az épület is.
Whitley is kedves kis tengerparti városka.Hangulatos utcák,házak és a kilátás is gyönyörű,volt sok látnivaló.
A "zerge fej" is jópofa volt ott az ablakban.Azért mennyire más a tengerpart hangulata a délebbi országokétól.
Talán Normandiában hasonló még.Köszönöm a hortenziás képet,gyönyörű színe van.
További jó pihenést és jó időt hozzá.

Most vettem észre az Apátságról készült képeket,hát lenyűgöző gyönyörűség

Itt pedig a kertünk a teraszról fényképezve szemben a Pilis és a balsarokban látszik a Pilis tető is

[Gabóci5]

Rita! A képeidet nézve egyik csodálatból a másikba estem. Legalább virtuálisan sétálhattam végig én is azt a sok szép helyet amerre jártál. Lenyűgözőek a Knutsfordi viktoriánus kor hangulatát árasztó utcácskák, a velocipéd múzeumban látható elképesztő járgányok. Tényleg nem tudom, hogy lehetett azokra baleset nélkül felszállni és közlekedni velük.

Whitby maga a csoda, elmondható, hogy a történelem szele lengi be. Az apátság romja, a Szűz Mária templom és a homokos tengerpart méltán a turisták kedvelt helye. Na és a felhők, fantasztikus képeket csináltál róluk. Köszönöm az élményt!
Már hagyomány, hogy amerre jársz mindenhol figyeled és megörökíted a bödöskét, kedves gesztus.

Ági! Nem tudom kihagyni Ödön engem is tevére emlékeztető riadt pofácskáját, jól sikerült pillanatfelvétel.

Cicus! Nagyon szép helyen laksz!

[Gabóci5]

Nem ismertem, még csak nem is hallottam róla, hogy létezik a csontváz virág amíg nem olvastam. Nagyon érdekes.



http://balkonada.cafeblog.hu/2015/07/15 ... o-szepseg/

[f.ági]

Szia Rita!
Olyan jó ez a kis képes kirándulás amit kapunk Tőled!
Whitby nagyon szép városka. A tengerpart a felhőkkel, amik olyanok mint a madártejben a hab. Látszik, hogy szépen különállóan vannak az égen.
A katedrális micsoda monumentális lehetett. Még most is hatalmas és gyönyörű ilyen állapotában is. Gondolom a temető is abból a korból maradt meg.
Érdekes, hogy nincs kifejezett cukrászda náluk. Miről maradnak le.
Közben újra megnéztem a képeket és láttam,hogy a templomnál voltak a sirok, nem a katedrálisnál. Viszont annak ellenére régieknek tűntek.
Gabóci!
Ez a virág olyan, mintha kocsonyából lennének a szirmai. Nagyon különleges.
Paggy!
Gondoltam Rád a napokban. Két ismerősöm is hang nélkül jelentkezett nálam. Azt hittem sima nyári megfázás, netalán allergia. Hát nem, gyerekekre vigyáztak.
Kata! Én már azt hittem rég túl vagytok apukád házának eladásán! Egyszer beleszeret valaki és azonnal elmegy. Hirtelen szokott megtörténni, remélhetőleg minél hamarabb eljön a napja is.
Jól sikerült a kirándulásotok? Kezd megint meleg lenni nagyon.

[Paggy]

Kedves Rita!
Illene többet írni, LENYŰGÖZÖTT minden ezen a képkiránduláson,ezért keresem a szavakat.Idegen és mégis ismerősnek tűnő helyek.Tudom már!A házak!!Igen, a házak keskenyek és felfelé törnek.Nem vízszintesen terjeszkednek,mint a magyar falvakban.Különállók.Nem festmény,hanem grafika.
Nem törleszkednek egymáshoz,nem egymásbafolyó házak,hanem ez a különállás . SOK SZÉPSÉG.CSODÁS katedrális, táj, csillámló tenger az esteledő fényben!!!Kevés fürdőző.Vajon az éghajlat mennyire befolyásolja az emberek hangulatát?Mindent köszönök Rita!Üdv:Paggy

Gabóci!Igen különös a csontvázvirág!!!!
A srácok tündériek,CSAK FOLYTON MOZOGNAK/5 fiú!!!/Ott lihegek a nyomukban.Paggy

[Rita]

Ági! Nem csodálom, hogy nem akartad leírni a második szó jelentését! Finoman írom le, a férfi férfiasságát
jelenti nem szépen kimondva. A fiú fent állt a mólón, a lány meg lent a parton. Mikor meglátta, hogy lefotóztam
az írását, odasietett, és elkezdte a lábával taposgálni a betűket. Hát akkor ezért!

Azt szokták mondani, hogy ha beengedsz egy cicát és egy kutyát a szobába, a macsek a rossz helyre, a kutya a
jó helyre fog ülni, oda kell tenni az ágyat például.

Büszke is lehetsz magadra!

Nekem is nagyon tetszik a képes kirándulás, de túl sok fotót csinálok, ezért nagyon sok időbe telik válogatni
belőle. De a végeredmény megéri.

A sírokban egykori hajósok, matrózok és hajóskapitányok nyugszanak. Kivételesen most nem tanulmányoztam
a sírköveket, pedig szokásom. Nem tudom megmondani, mikor haltak meg. Szerintem 200-250 éves sírok
lehetnek.

Ági! Neked is elfelejtettem írni, hogy irigy vagyok a norvég, francia... utakért. Míg fiatalon a mediterrán
tájakra, tengerpartra vágytam, addig most inkább Európa északi fele izgat. Olyan gyönyörű képeket láttam
Belgiumról is, amikor Éva (Boszorkány) aktívabb volt, de Katinak a Norvég fjordokról küldött fotói is klasszak
voltak. Szlovákiába, vagy Lengyelországba is a hegyekért megyek. Ja, és az aktív pihenést szeretem, már
nem tudnám órákig süttetni a hasam a napon.

A katedrális melletti Szt. Mária (St. Mary) templomban olyan fura volt minden. nem padsorokat láttunk, hanem
töméntelen keskeny, és nagyon magas falú fülkéket, amikbe egy testesebb asszonyság, szerintem nem férne
be, és ha lülnek, nem is látnak ki belőle. Egy család sem látja a másikat, még a feje búbját sem. A szószék
jó magas is volt amiatt. :

[Rita]

Szia Cicus! Azt hiszem az angolok, soha nem fognak megválni a vörös téglától, mint építőanyagtól. Az új
építésű emeletes, családi, sor- és ikerházak is mind téglából készülnek, legfeljebb variálják más anyagokkal
is. A fiam lakótelepe nem olyan öreg, és így néz ki a homlokzata. Egyébként az előtte lévő jukka miatt
fotóztam le. Legalább három méter magasak az elszáradt virágszálai. Én még ilyet soha nem láttam.:



Az evésre annyit reagálnék, hogy ezekben a hangulatos kis városokban egy plázát, vagy MacDonaldsot,
vagy Tescot sem lehet látni. Csakis kis boltok vannak, így a helyiek zsebébe folyik be a pénz, nincs aki
elvegye a munkájukat, és nem mellesleg rontsa a városképet. A nagyobb városokban természetesen ott
vannak.
De az igaz, hogy minden az evés körül forog. Egy múzeum bejáratánál leghamarabb azt tudatják veled,
hogy hol a kávézó, ahol nem csak kávét lehet inni. Az ételadagok hatalmasak. Én még soha nem tudtam
megenni azt, amit kaptam. Itt ha hamburgert kérsz, akkor az olyan nagy, és magas, hogy nem tudom,
hogy tudnak beleharapni. És a legtöbb helyen a kajához alapból jár sült krumpli is, ha nem kéred akkor
is. Nem egyszer, nem kétszer láttam, hogy a sült krumplit zsömlébe, vagy két kenyér közé rakják, és
úgy eszik. Nem véletlen, hogy ennyire kövérek.

Gyönyörűek ezek a régi(es) városok. Azért írom, hogy régies, mert több épület nem annyira öreg,
amennyinek elképzeljük, "csak" 200 év körüliek.

A te kerted is olyan szép ápolt, mint az Ágié. Én is azt tudom mondani, mint Gabi, hogy nagyon szép
helyen laksz, és látsz hegyet is!

Köszönöm szépen! Neked is kellemes nyarat kívánok!

Whitbyben egész normális ajándékboltok voltak, de az egyikben ilyen gusztustalan műkajákat lehetett
kapni. Az van ráírva, hogy "Ajándék Whitbyből". Nooormáááliiis? Nem!

[Rita]

Gabi! Hidd el, én is egyik csodálatból a másikba esem! Annyi élmény ér, hogy ki fog tartani a következő
nagyobb kirándulásig. Ha itthon vagyok, magam nem megyek sehová, az úgy nem élvezetes. Az itthoni
fiammal szoktunk kimozdulni, de ő sem állhat mindig a rendelkezésemre. Ha februárban és nyáron
hazajönnek a gyerekek, vagy én idejövök, akkor megyünk sűrűbben. Ezekből táplálkozom év közben.
Közös élményeket gyűjtünk.

Nagyszerű volt eddig az időjárás. Tartós eséssel nem rontotta el a napunkat, igaz, figyeltünk is rá, hogy
így legyen. Ma Liverpoolban voltunk. Azt írták, hogy négy óra utántól több, mint ötven százalék esélye
lesz az esőnek. Így is volt, háromnegyed ötkor elkezdett esni, a mi vonatunk meg 17:23-kor indult haza,
szóval jól ki volt számolva a mai nap is.

Már nagyon régóta tudom, hogy most nyáron elmegyünk Whitbybe. Mindig ara gondoltam, hogy szép, napos
idő lesz, hogy mindent zavartalanul tudjunk végignézni, és esernyő helyett a fényképezőgépet tarthassam
a kezemben. Hát bejött! Annyira boldog voltam. A felhők ráadás ajándékok voltak.

Gabi! Te nagyon jó vagy az évfordulókban, jeles eseményekben, ezeket a képeket neked tartogattam.
A Szent Mária templomban a földön volt egy csomó rettentő ronda piros műkoszorú. Azt mondta a lányom,
hogy a világháborúkban, és bármilyen harcok során elesett hősöket szokták ünnepelni a pipacs koszorúkkal.
Utána néztem. A vérrel borított csatamezőkön sok növény nem hajt ki egy ideig, de a pipacs igen, az mindig
ott piroslott az elesett katonák mellett. Innen lett az emlékezés virágja:

[Gabóci5]

Rita! Megint tanultam valamit.

Olyan nagy udvara van a holdnak (pedig nincs telehold), és ritka mostanában ennyi csillagot látni az égen. (vagy csak nem figyelem elég sűrűn) Ha jól tudom ez változást jelent az időjárásban. Jön a kánikula.

[Rita]

Paggy! Valóban lenyűgöző! Amikor odaértünk Whitbybe, azonnal látni szerettem volna, de azt mondták
a gyerekek, hogy először nézzük meg a tengerpartot, mert ha meglátom a városkát, már nem fogok
akarni onnan eljönni, és később sajnálni fogom, hogy nem mentem le a partra. Igazuk volt! Ezért ott
kezdtünk. Amíg Cook kapitány szobrához el nem értünk, semmit nem lehetett látni abból, ami ránk
várt. De azt nem fogom elfelejteni, amikor megpillantottam alattunk a városka egy részét, és a romot
a templommal. Pedig láttam már képeket róla, élőben még sokkal fantasztikusabb volt.

Házak vannak külön is, és egybeépülve is. Kis alapterületűek, kicsik az ablakaik, kicsik az ajtajaik.
A nagyobbik fiam 185 centi, azon gondolkodtunk, hogy a legtöbbjénél le kéne hajolnia, hogy be tudjon
menni. A szűk utcák miatt, ha valaki a lakásában tüsszent, azt nem csak a két oldalsó, hanem még a
szemben lévő szomszédja is hallja. És akkor ott vannak a nyüzsgő turisták. Oda akarok kilyukadni,
hogy ott járva azt állapítottam meg, hogy nem tudnék ebben a városban élni. De a szemnek ettől
függetlenül kellemes, megnyugtató. Jól érzi magát az utcákon az ember. Meghatódtam a látványtól,
megilletődtem, amikor a romok közt sétáltam. Minden olyan felemelő érzés volt.

Az embereket nem nagyon érdekli az időjárás, mert nekik ez a természetes. Ha elkezd esni, senki
fel nem húzza az esernyőjét még nagyon sokáig. Ha nem hagyja abba, vagy erősödik, akkor felteszik
a kapucnit a fejükre, ha az nincs, akkor előszedik az esőkabátot, vagy az ernyőt. A felnőttek felöltöznek,
de a gyerekeket nem öltöztetik fel túlzottan. Itt ez a szokás, de ugyanezt olvastam Japánról is.

Ahol a piros jel van, ott van Whitby, partjainál az Északi-tenger. Itt már szoktak fókát is látni a tengerben.
Hideg a vize, az időjárás sem meleg, fúj a szél, de a gyerekek szaladgáltak a vízben. Felnőtt kevesebb volt.



Nem tudom mennyire befolyásolhatja az éghajlat a hangulatukat. Végül is nekik ez a természetes.
Igaz, hogy a nyár nem valami meleg, de az itteni téllel simán kiegyeznék otthon. Alig van mínusz fok.

Öt fiú? Jó ég! Kitartást a végéig!

Sajnos nem adja vissza a fotó, hogy mekkora hatalmasak a nyalókák, de talán az érzékelhető, hogy
az alsó képen látható nyalókák olyan vastagok, hogy nem is tudom, hogy lehet azt jólesően nyalni.
Tele lesz vele a száj. És milyen hosszúak! Rengeteg cukorka üzlet van a városokban, de a legjobban
ezek a nyalókák mennek:

[Rita]

Szia Gabi! A csontvázvirág nagyon szép és érdekes is, én sem hallottam még soha róla.
Adhattak volna neki más nevet is!

Amikor városról kiköltöztünk falura akkor fedeztem fel, hogy valójában mennyi csillag is
van az égen. A város fényei miatt alig láttam belőlük valamit.

Szóval jön a kánikula? Akkor jó melegbe fogok hazaérni. Akkor is hőség volt, amikor
elindultunk. Nem bánom, itt nem volt 20 foknál több, de ha nem süt, lehet, hogy még
annyi sincs.

Te adtad az ötletet a tükörönarcképeddel a tükörkép fotózáshoz. Jó lett: